fókuszban a gondolkodásmód 

Az innováció ösztönzésekor a legfontosabb szempont a gondolkodásmód – az innovációra törekvők gondolkodásmódja és azok gondolkodásmódja, akikkel együttműködnek. Bármi legyen is az innovációs kihívás, ez az első számú fókusz, ez a sikert vagy a kudarcot meghatározó egyetlen tényező. Talán ezt az állítást sokan megdöbbentőnek találhatják, de a kutatás alátámasztja. Kutatások, amelyeket a korábbi bejegyzésekben tárgyaltam, és a továbbiakban is meg fogok vitatni itt.

A gondolkodásmód egyike azoknak a kifejezéseknek, amelyekkel sokat dobálóznak – általában semmilyen konkrét módon nem definiálják. Egyesek számára ez személyiséget, attitűdöt vagy keretet jelent, vagy ahogy egy facilitátortól hallottam: „Minden van fent”.

A definíciót részesítem előnyben és használom kutatásom során, Carol Dweck stanfordi oktatáspszichológus által megfogalmazott definíciót. A gondolkodásmódot „implicit elméletként” határozza meg. Ez azt jelenti, hogy ez a feltevések és hiedelmek gyűjteménye, amellyel a világ működését ábrázoljuk. Ezek az elméletek implicitek, mert általában nem vizsgálták őket, és gyakran tudat alatt vannak.

Hasznos hasonlat a számítógép vagy okostelefon operációs rendszere. A háttérben olyan módon működik, amely nagyrészt láthatatlan. A kialakítása és a működése azonban mindenre hatással van, amit az eszköz csinál. Mindannyiunknak megvan a saját operációs rendszere vagy személyes paradigmája, és ez nagyrészt láthatatlan is számunkra. De mélyen befolyásolhatja döntéseinket és tetteinket.

A gondolkodásmód azokból a mentális modellekből áll, amelyek megmagyarázzák, miért történnek a dolgok úgy, ahogyan. Hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy „az emberek olyanok, amilyenek” vagy hogy „az emberek idővel változhatnak, és változnak is”.

Azt hisszük, hogy az olyan tulajdonságok, mint az intelligencia és a tisztesség, bele vannak rögzítve az emberekbe, vagy a felnevelésünk és élettapasztalataink termékei. Ezek az alternatív gondolkodásmódok nem feltétlenül helyesek vagy rosszak, de vannak következményeik. Ha azt gondolom, hogy az emberek megbízhatóak vagy nem, jók vagy rosszak, akkor valószínűleg azt gondolom, hogy a törvényszegőket be kell zárni és meg kell büntetni, és ha egyszer valaki félrevezetett, soha többé nem bízhatok meg bennük. Másrészt, ha az a gondolkodásmódom, hogy az emberek nőnek és fejlődnek, és néha hibáznak, akkor valószínűleg elnézőbb vagyok, és jobban támogatom az emberek rehabilitációjára tett erőfeszítéseket. Ezek a mentális modellek olyan preferenciák kialakításához vezetnek bennünket, amelyek gyakran kontextustól függően változnak. Befolyásolják életünket. Még azt is befolyásolhatják, hogyan szavazunk!

A gondolkodásmód nem a személyiség. Amikor a pszichológusok személyiségről beszélnek, általában olyan veleszületett tulajdonságok halmazára gondolnak, amelyek belénk vannak rögzítve, és ezért nem változnak. A legtöbb népszerű felmérés, amelyet az emberek ismernek (MBTI, DISC, Strengthsfinder stb.), a személyiség mérésére szolgálnak. A gondolkodásmód más. A gondolkodásmód olyasvalami, amit úgy dönthetünk, hogy megváltoztatunk magunkban, és ennek mélyreható következményei lehetnek. A kreatív problémamegoldás vagy az úgynevezett ötletbörze tulajdonképpen a gondolkodásmód átmeneti megváltoztatásának technikája azáltal, hogy megkérjük a résztvevőket, hogy fogadjanak el egy sor közös feltételezést. Olyan feltételezések, mint: nincsenek rossz ötletek, és mindenki egyformán képes nagyszerű új ötletekkel előállni. Ezeknek a feltételezéseknek az igazságtartalma vitatható, de hasznosnak találták őket a megfelelő gondolkodásmód kialakításában.

Tehát mennyire van köze ennek az innovációhoz? Bőven. Gondolkodásmódunk arra késztet bennünket, hogy fogékonyak vagy ellenállóak legyünk az innovációval szemben, gyakran olyan erőteljes, számunkra láthatatlan módokon. Ha meg vagyok győződve arról, hogy a sikerem és a szervezetem sikere a célon maradás és a célok elérése eredménye, akkor ellenállok mindennek, ami ezt akadályozza. Minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy „kimutassam és kijavítsam” a bevezetett folyamatoktól való bármilyen eltérést, amelyről úgy gondolom, hogy elérik a kívánt eredményt. A legtöbb menedzser és vezető így tölti idejének nagy részét, ügyelve arra, hogy a dolgok rendben maradjanak. A cél annak biztosítása, hogy az emberek végezzék a munkájukat, és betartsák az eljárásokat, hogy a bevételek fennmaradjanak és a vállalkozás nyereséges legyen. Ezekre a dolgokra koncentrálunk, mert tudjuk, hogy ezek fontosak a túlélésünkhöz.

Az innovációhoz azonban el kell térni a bevett folyamatoktól és új célokat kell meghatározni. Tehát bár a menedzserek azt mondják, hogy támogatják az innovációt (és őszintén elhiszik, hogy támogatják), továbbra is meghozhatnak olyan döntéseket, amelyek valójában erősen ellenállnak ennek – és intenzíven védik ennek szükségességét. Ha ellenálló gondolkodásmóddal próbálunk újítani, az olyan lehet, mintha behúzott fékkel próbálnánk autót vezetni. Lehet, hogy még elérhetünk némi előrelépést, de ez nem túl hatékony.

A leghatékonyabb újítók azok, akik gondolkodásmódjukat (tudatosan vagy tudattalanul) megváltoztatták az új lehetőségek, a kísérletezés és a felfedezés értékére. Szívesen fogadnak más nézőpontokat, lelkesen tesztelik ötleteiket, vállalják a kihívást és törekednek az mélyebb betekintésre. Felismerik a dolgok zökkenőmentes működésének fontosságát, de hajlandóak aktívan felfedezni az alternatívákat. Ehhez sokkal több kell, mint a kreativitás.

Arról van szó, hogy legyünk ugyanolyan fegyelmezettek, mint azok, akik az üzleti folyamatokat irányítják. Ez a szigor azonban a változó üzleti környezet pontos megértésére és az ahhoz való alkalmazkodásra összpontosul, arra törekszik, hogy a dolgokat új módon értse meg, és biztosítsa, hogy amit követnek, az valódi értéket teremt. Az innovátor gondolkodásmódja nem arról szól, hogy megpróbálja megnézni, mi fog történni. Arról van szó, hogy nagymértékben ráhangolódjunk azokra a valóságokra, amelyekkel találkozunk, hogy figyelembe tudjuk venni azokat, és meg tudjuk tenni a megfelelő kiigazításokat.

Ez nem spekuláció. A közelmúltban publikált kutatásaim során a gondolkodásmódot mértem és összehasonlítottam az értékteremtéssel, és ez óriási különbséget jelent az innovációs sikerben. A munkát leíró fehér könyv letölthető az Innovator Mindset webhelyről.

Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni az innovációra és a vállalkozói szellemre, mint ami megváltoztatja a körülöttünk lévő világot, de az első lépés az, hogy frissítsük azt, ami a fülünk között van. Képessé kell válnunk saját gondolkodásunk szisztematikus frissítésében. Ez ugyanolyan fontos, mint bármely szervezet innovációs folyamata, és ugyanolyan fontos, hogy optimalizáljuk. A gondolkodásmód akkor válik igazán erőteljessé, ha öntudatossá válunk, hogy megértsük, mik a mentális modelljeink, hogyan változtassuk meg őket, és mely változások a legtermékenyebbek. Így hatékonyan átírhatjuk mentális kódunkat. Szemléletünk megváltoztatása az első lépés afelé, hogy nagy újítóvá váljunk.

A következő bejegyzéseimben az Innovator Mindset néhány fontos jellemzőjéről fogok beszélni, és arról, hogy ezek hogyan késztetnek bennünket arra, hogy kivételes értéket teremtsünk.

Dennis Stauffer írása.

Innovatív szemlélet, kreatív intelligencia, Vállalati, egyéni jóllét, wellbeing, rekreáció, Reboot, Longevity témában, valamint szemléletváltó workshop és coaching programokról is további cikkeket olvashat a Wanderlee Culture & Mindset Blog oldalán és a weboldalon. Kutatási és kreatív szemléletváltást támogató témákról pedig a Creaticity Kutató Intézet partneri oldalán. Kérdés esetén, várjuk érdeklődésüket emailben: vsylvia@wanderlee.com és csorgo@icloud.com címen.